Bécs neve a kelta-római időkben Vindobona, mely a kelta Vedunia („erdei patak”) szóból ered. Bécs (Wien) elnevezésének tehát semmi köze nincs a borhoz (Wein). Miután a rómaiak az 5. században elhagyták ezt a vidéket, a várost Vindomina és Venia, 1000-től kezdve pedig Viennis és Wienne név alatt említik.

Az ország fővárosa, Bécs, mely egyben önálló tartomány is, a kora kőkorban a bécsi térségben, pl. a ma természetvédelem alatt álló, 23. kerületi Mauerer Wald-ban lévő Antonshöhe-i településekkel és telepekkel vette kezdetét Kr.e. 5000-ben. A dunamenti kultúra azután kétfelé ágazódott el: nyugati és keleti főcsoportra. Figyelemre méltó, hogy Bécsben – többek között a 14. kerületi Ober St. Veit-ben és a 19. kerületi Wertheimsteinpark-ban - fellelhetőek mindkét csoport régészeti leletei. A bécsi térség tehát már azelőtt összeköti Keletet és Nyugatot, mielőtt itt város alakul ki.

Kr.e. 1800 évvel bizonyíthatóan a bécsi térségben éltek az úgynevezett „harangkehelyemberek”, akik nevüket a lekerekített talapzatú kerámiáik tipikus formájáról kapták. Települési helyük a Stadtterasse, mely meredek lejtőként még ma is felismerhető a Duna csatorna menti Maria am Gestade-nál és a Ruprechtstemplom-nál.

Balra a 8. századi Ruprechtskirche, Bécs legrégibb fennmaradt temploma. Itt még a 13. századból is találunk ablaktáblákat. Jobbra ásatások a Michaelerplatzon, melyek "Bécs római alapjainak" egy részét tárják fel.

Nem dőlt el azonban a vita arról, hogy Bécs neve honnan származik. Csak annyi bizonyos, hogy „Wien” több ezer éves folyamat során egy kelta településnévből alakult ki. Egyesek amellett kardoskodnak, hogy a város neve a Kr. e. 4. század kelta La-Téne-korszak Vedunia („erdei patak”) elnevezésből vezethető le, és ennek bizonyítékaként a Wien folyó jobb partján a 3. kerületben elhelyezkedő településre hivatkoznak. Eszerint a Vedunia elnevezésből formálódott ki a Veidina név, és ebből a későbbi ófelnémetben Venia, Wenia vagy Wennia (és középfelnémetül) Wienne, mely máig megőrződött a nyelvjárási „Wean” alakban. E nézet szerint a Vindobona névnek semmi köze sincs a Wien névhez. A másik magyarázat ellentmond ennek. Azt állítja, hogy a Leopold hegyen lévő kelta „oppidium” (kisváros) viselte a Vindobona nevet, melynek jelentése „fehér föld” vagy „fehér birtok”, és amely több névváltozáson ment keresztül (Vindovona, Vindovina, Vindomina, Videnica, Vidunji, Viden, Weinne, Wien).

Bécs első úthálózata

Az időszámításunk szerinti 1. évszázadban jött létre a mai 1. kerület (Belváros) szívében Traianus császár idején a Vindobona római katonai tábor és az azzal határos polgárváros. Habár Bécs akkoriban területileg sokkal kisebb volt a mainál, a Duna sokkal szorosabban érintkezett a mai város területével. Akkoriban a mai 9. kerületben lévő Porzellangasse a Duna egyik ága, a Liechtenstein utca a part peremén húzódó ártéri utca volt, az 1. kerületi Salzgries pedig hajókikötőként szolgált. Az ebből az időszakból származó padlófűtéses fürdő maradványai még ma is láthatók a Hoher Markt „római romkertjében”. Szintén a rómaiak alkotása az első, tervszerűen kijelölt és megépített úthálózat Bécs térségében. A mai közlekedési hálózat nem egy főútja vezethető ezekre vissza. Vindobona jelentősége tervszerű hasznosításának következtében annyira megnőtt, hogy 212-ben városi jogra (municipium) emelték, míg aztán 400 körül súlyos károkat kellett elszenvednie.A népvándorlás és egy 400 körül bekövetkezett súlyos tűzeset komoly kkárokat okoztak a városban.

A következmények nem maradtak el: Vindobonából elköltöztek a római telepesek, és az 5. és 8. század között bizonyíthatóan csak maradványai maradtak fönn a Hoher Markt és Szent Ruprecht között elhelyezkedő településnek.

A 7. században növekvő számú szláv és avar jelenik meg a bécsi térségben. Vindobona, a római katonai tábor véglegesen az enyészetté vált. Első alkalommal 881.ben nevezik Venia-nak (ill. Weniam-nak) a települést.