Font size:

Language:

wieninternational.at

Vienna´s weekly European journal

3. rész: a városkép megújítása (1273-1500)

Történelem

3. rész: a városkép megújítása (1273-1500)

A Babenberg-ház 1246-os kihalásával II. Przemysl Ottokar, a „Vaskirály” ill. az „Aranykirály”, a kerítette hatalmába Ausztriát és ezáltal Bécset is. Mint a leghatalmasabb birodalmi- és választófejedelem abban reménykedett, hogy pápai segítséggel megszerzi a birodalmi koronát. Amikor azonban 1273-ban I. Habsburg Rudolf királyt, akit az összes későbbi Habsburg szegény grófként gúnyolt ősapjaként gúnyoltak, római királlyá választották, Ottokár megtagadta tőle az elismerést. 1276-ban ugyan behódolt neki, két évvel később azonban egy hadjárattal megpróbálta a helyzetet a saját javára fordítani. A hadjárat nem sikerült, Ottokar a csatatéren életét vesztette.

Ettől fogva (több, mint 600 éven keresztül) a Habsburgok nyomták rá bélyegüket a városképre. Abszolút szószerinti értelemben, mivel Rudolf vonta be elsőként és rendszeresen a birodalom ügyeibe a városokat és a polgárságot. Kiépült a pénzügyek rendszere, amihez a pénzt rendkívüli adók kivetésével szerezték meg; röviden szólva körvonalazódtak a gazdaságpolitika kezdetei.

Bécs 1296-ben új városjogot kap. Ez újabb virágkor nyitánya, melyet az 1349-es pestisjárvány szakít meg. Bécs nagyvárosi fejlődéséhez egyaránt hozzá tartozott világi-uralmi intézmények - a pénzverde és a bíróság – és az egyházi intézmények kiépítése, és ne feledjük, a művelt rétegek korai fejlődése a német nyelvterület legkorábban létesített egyetemének alapján. Az 1365-ben alapított bécsi egyetem kezdetben nagy nehézségekkel találja magát szemben, mert IV. Károly Prágára való tekintettel kezdetben sikeresen hárítja el a teológiai kar bevezetését.

Az egyetem azonban fokozatosan a „természettudományok művelésének” és (1500-tól kezdődően) a humanizmus ápolásának „kimagasló intézményévé” válik. A városkép a 14. században gótikus arculatot ölt, mely többek között a Stephansdom gótikus újjáépítésében nyilvánul meg. 

A bécsi városfal egy részlete, 1492
Két lovagi felszerelés

Az első bécsi városfal (balra), amely ténylegesen ki is érdemelte ezt a megnevezést (hiszen Vindobonának csupán erődítmény-jellege volt), többek között a váltságdíjból finanszíroztak, melyet az angolok Oroszlánszívű Richárdért fizettek. Jobbra: A korabeli felszerelés közel 30 kg súlyú volt és majd 100 különböző darabból állt

A Szent Római Birodalom rezidenciája

A városnak mint a Habsburg birodalom központjának a jelentősége a 15. századi gazdasági válságok ellenére szakadatlanul nő, többek között azért is, mert 1438/1439-ben a Szent Római Birodalom székvárosává, majd 1469-ben püspöki várossá emelik. Területének bővítése azonban a Duna miatt csak nyugati irányban lehetséges. A Wien folyón átívelő hídon kívül a 15. században csak egyetlen fahíd szelte át a nyugati Duna-ágat, a „Svédhíd”, melyet a súlyos árvizek és a jégzajlások után állandóan fel kellett újítani. Mind ettől eltekintve Bécs a késő középkorban viszonylag fényűzően kialakított város képét mutathatta, hiszen például majdnem minden utcát finom homokkővel borítottak be. Külön „ganajbíró” ügyelt – főleg a piacterek – tisztaságára. Ez az intézmény akkoriban még közel sem mindenütt volt fellelhető. A német királyok és római császárok székvárosaként Bécs átmenetileg részben a birodalmi hatóságok székhelyévé illetve a nagyhatalommá felnövekvő Habsburg birodalom központi hatóságainak székhelyévé vált. 1485 és 1490 között mintegy 25.000 bécsi nő és férfi állt a magyar Corvinus Mátyás király uralma alatt.

 

redaktion