Bécs az osztrák alkotmányos és közigazgatási rendben kettős szerepet tölt be: önálló alkotmánnyal rendelkező város és szövetségi tartomány egyben.

A szövetségi állam

Ausztria szövetségi állam. Ez azt jelenti, hogy az Osztrák Köztársaság egy tipikus republikánus-demokratikus alkotmánnyal rendelkező állam mint entitás és összesen kilenc, föderalista tartomány szövetsége – közöttük Béccsel. A központi állam és a kilenc szövetségi tartomány megosztja egymás közt a hatalom gyakorlásából adódó feladatokat. Az Alkotmány pontosan szabályozza ezeket az egymástól független illetékességi területeket.

A hatalmi ágak szétválasztásának elve biztosítja a közigazgatás, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás intézményeinek és szintjeinek egymástól független működését.

Bécs polgármestere egyben tartományi miniszterelnök

A bécsi városháza főnöke mint polgármester az összes osztrák községhez és városhoz hasonlóan a városi kormányzat élén áll, egyidejűleg egy szövetségi tartomány legmagasabb rangú képviselője is, azaz tartományi miniszterelnök.

Michael Häupl 1994 óta Bécs polgármestere, a Rathausmann a város szimbóluma

A helyi közigazgatás vezetője a polgármester; ő a magisztrátus elnöke is. Felügyeli a városi ügyvezető tanácsosok, azaz a magisztrátus ügyosztályai vezetőinek, a 23 bécsi kerület elöljáróinak és a város valamennyi közalkalmazottjának a tevékenységét. Képviseli Bécs Városát a világban.

A tartományi miniszterelnök a tartományi kormány feje, a szövetségi államigazgatás közvetett képviselője. A tartományi gyűlés választja meg, és beiktatásakor a köztársasági elnöknek tesz esküt a Szövetségi Alkotmányra. A tartományi miniszterelnök fő feladatai a következők: a tartomány képviselete, a tartomány alkotta törvények felterjesztése a szövetségi kormánynak. A tartományi kormány tagjaként a tartományi miniszterelnök feladata még a tartományi közigazgatás legfelső szintű feladatainak ellátása. Ebben a tekintetben a tartományi gyűlésnek tartozik felelősséggel mint a szövetségi kormány tartományi közigazgatási munkájának közvetítője. A tartományi miniszterelnököt a tartományi kormány által kijelölt tartományi miniszterelnök-helyettes képviseli. Ezt a tisztséget Bécsben két alpolgármester viseli.

Az alpolgármesterek választása

Az alpolgármesterek választásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az alpolgármestert mindig a községi képviselőtestület legtöbb mandátummal rendelkező pártja kell, hogy adja. A második legerősebb párt soraiból kerülhet ki a második alpolgármester abban az esetben, ha ez a párt megszerezte a községi képviselőtestület mandátumainak legalább egyharmadát (azaz legalább 34 mandátumot).

A városi és tartományi parlament perszonáluniója

Ennek megfelelően az osztrák főváros közigazgatásának is kettős a struktúrája: Bécsnek ugyanis nemcsak városi, hanem tartományi parlamentje is van. Az előbbi neve városi képviselőtestület, az utóbbié tartományi gyűlés. A kormányzásban is a kettősség elve érvényesül: a város kormánya a Városi Szenátus, az ettől elkülönülő tartományé pedig a Tartományi Gyűlés.

A 100 bécsi képviselőnek is kettős funkciója van, egyszemélyben választják őket  képviselőnek a tartományi és a városi parlamentbe, azaz a Városi Képviselőtestületbe és a Tartományi Gyűlésbe.

A fővárosi közigazgatás szerve Bécsben az ún. Magisztrátus, amely egyben a tartományi kormány hivatala is.

A Theophil von Hansen által tervezett Parlament épületének alapkövét 1874 szeptember 2-án rakták le

Települési elöljáróság – Városi tanács – Városi szenátus

A települési képviselőtestület választja meg a települési elöljáróságot, amelyet akár települési kormánynak is nevezhetünk. Előzetes tanácskozó szervezet ez, ahol előre megvitatnak minden határozati javaslatot, amely a települési képviselőtestület színe elé kerül; a települési elöljáróság hatáskörébe tartoznak bizonyos közigazgatási feladatok. Az önálló alapszabállyal rendelkező városokban, amilyen Bécs is, ennek megnevezése „városi szenátus”.

A polgármester

A polgármestert szintén a községi képviselőtestület választja meg; a polgármester a saját hatáskörébe tartozó ügyekben a települési képviselőtestületnek felel, a közvetlen hatáskörén kívül álló, ráruházott hatáskörök tekintetében mindig az adott állami szervnek van alárendelve, köteles végrehajtani az onnan érkező utasításokat.

A tartományi alkotmányok rendelkezése szerint a tartományi törvényhozás összetétele a tartományi parlamentben képviselt pártok erőviszonyaihoz igazodik. Ennek értelmében a tartományi kormányzási rendszer az arányosság elvén épül fel (központi kormányzati rendszer).

Önkormányzati Hivatal – Városi Hivatal – Magisztrátus

Az Önkormányzati Hivatal a település közigazgatási és végrehajtó szerve (a polgármester és a községi képviselőtestület alárendeltségében) intézi a település ügyeit.

A városokban a települési hivatal neve „városi hivatal”, az önálló alapszabállyal rendelkező városokban, pl. Bécsben magisztrátus.

A feladatkörök jelenlegi tagolása szerint Bécsben 8 ügycsoport létezik, melyek intézésének élén egy-egy ügyvezető tanácsos áll. Az ügycsoportok feladatait jelenleg összesen 70 városi ügyosztály látja el, valamint a „Bécsi Kórházszövetség”, a Bécsi Lakásügyek Hivatala, a Bécs Város Múzeumai, a Bécsi Közművek és a Wien Holding GmbH. A magisztrátus igazgatósága és az Ellenőrzési Hivatal, valamint a 19 kerületi magisztrátus élén nem áll ügyvezető városi tanácsos.

Mint városi település Bécs egyetlen politikai kerület, amelynek összesen 23 kerülete van. Minden kerületnek van kerületi parlamentje (hivatala), amelyek meghatározott kompetenciákkal rendelkeznek. Élükön választott kerületi elöljárók állnak.

A bécsi városi szenátus

A bécsi városi szenátus – azaz a bécsi városi kormány – élén a polgármester áll. A városi szenátus tagjai a polgármester valamint az arányos választási törvényben meghatározott módon megválasztandó városi tanácsosok; a magisztrátus igazgatója részt vesz az üléseken és javaslattételi joggal rendelkezik. A polgármester a városi szenátus elnöke, ő hívja össze ezt a testületet.

A városi szenátusban megtárgyalásra kerülő javaslatokat az illetékes városi tanácsosok terjesztik elő. A városi szenátus nem nyilvános üléseire meghívhatók a települési képviselőtestület tagjai, a kerületek elöljárói vagy más (szakértő) személyek.

Bécs Város Alkotmánya úgy rendelkezik, hogy legalább kilenc városi tanácsost kell választani, de számuk nem haladhatja meg a tizenötöt. Bécs Város alkotmányának különlegessége, hogy a városi szenátus, azaz a bécsi városi kormány nem minden tagja felelős valamilyen ügykörért. Az ügyvezető városi tanácsosok mellett lehetnek „tárca nélküli” városi tanácsosok is, akiknek van ugyan mandátuma és szavazati joga a városi szenátusban, de a magisztrátusban külön feladatuk nincs, azaz nem irányítják semmilyen ügycsoport tevékenységét sem.

A Városháza1872 és 1883 között épült neogótikus stílusban, Friedrich von Schmidt tervei alapján. Itt található a Bécsi Polgármesteri Hivatal, a Városi és a Tartományi Kormány Hivatala, a Jegyzői Hivatal, illetve különböző magisztrátusi ügyosztályok

A városi szenátus tagjainak megválasztása

A városi tanácsosokat az arányos választás szabályai szerint a községi képviselőtestület választja meg; Az arányos választás azt jelenti, hogy – természetesen a városi szenátus taglétszámától függően – mindegyik párt a községi képviselőtestületben elnyert mandátumainak részaránya szerint kap mandátumot a városi szenátusban. Az alábbiakban ismertetjük a városi tanácsosok számának meghatározási módját, a városi tanácsosok, az alpolgármesterek és az ügyvezető városi tanácsosok választásának rendjét.

A városi szenátus mandátumainak felosztása

A városi szenátus mandátumait a d’Hondt-féle eljárással osztják szét. Ezzel tudják biztosítani, hogy a városi képviselőtestületben mandátumokat szerzett pártok a városi szenátusban is  annak megfelelő arányban rendelkezzenek képviselettel. Annak a szervezéstechnikai szabálynak megfelelően, hogy a városi szenátus tagjainak létszáma legkevesebb kilenc lehet, de tizenötnél több nem, lehetőség van „egyszínű” vagy „koalíciós” városi kormányzatok megalakítására.

A városi szenátus feladatai

A városi szenátus fontos közigazgatási ügyekben (személyi ügyek, városfejlesztési tervek, stb.) hoz határozatokat, és megtárgyal a városi képviselőtestület asztalán lévő minden döntésre váró előterjesztést. A városi szenátus különleges feladata – a pénzügyi bizottsággal együtt – a város költségvetési előterjesztésének  és a pénzgazdálkodásról szóló beszámolójának előzetes megtárgyalása. A városi szenátus egyéb fontos feladatai: javaslattétel az ügyvezető városi tanácsosok személyére, a magisztrátus igazgatójának kijelölése, a képviseleti jogok gyakorlása különböző esetekben, a közigazgatási ill. az alkotmánybíróság elé terjesztendő panaszok elfogadása, a városi képviselőtestület ügycsoportjai illetékességi körét illető kérdések eldöntése (amennyiben kétségek merülnek fel). Ezenkívül a városi szenátus (miként  a polgármester is) szükséghelyzetben (a bécsi városi önkormányzat alapszabályának 98. paragrafusa értelmében) döntési joggal rendelkezik, azaz sürgős esetekben maga dönthet a városi képviselőtestület vagy a városi képviselőtestület valamely bizottsága helyett.

Városi képviselő-testületi választások 2010 október 10-én

A választásokon 1.144.510 személy volt szavazásra jogosult, összesen 774.079-en voksoltak, 754.938 érvényes és 19.141 érvénytelen szavazatot adtak le. A részvételi arány a 122.865 postai úton leadott szavazattal együtt 67,63%-os volt, ami a 2005-ös részvételhez képest 6,83%-os növekedést jelent.
Az SPÖ a szavazatok 44,34%-át kapta meg. Az FPÖ 25,77%-kal megszerezte a második legerősebb párt posztját. Az ÖVP 13,99%-ra esett vissza, a Zöldek pedig 12,64%-ot értek el. Így a képviselő-testületben az SPÖ 49, az FPÖ 27, az ÖVP 13, a Zöldek pedig 11 mandátumot szereztek meg. Egyedül az FPÖ párt tudott több helyet szerezni magának (+14), a többi párt jelentősen veszített korábbi mandtumaiból (SPÖ -6, ÖVP -5, Zöldek -3). A többi pártnak nem sikerült bekerülni a közgyűlésbe. Ausztriában a 16 éven felülieknek van választójoga. A képviselő-testület előre láthatóan 2015 őszéig tölti be a hivatalát.